Meghívó
Az MTA PAB Pedagógiai Munkabizottság nyilvános ülésére
Tisztelettel meghívjuk a MTA PAB Pedagógiai Munkabizottságának következő, nyilvános ülésére, amelyet az MTA kutatás-fejlesztés programjában működő, az Oktatási esélyekért[1] kutatási-fejlesztési programmal közösen szervezünk.
A program egyben a NGO-kba sodródva: a roma fiatalok átlépése az oktatásból a munka világába (NGOST) című projekt záróeseménye is, ami az EU Horizon 2020 kutatás-fejlesztési program támogatásából valósult meg, a 845196 számú Marie Skłodowska-Curie Akciók (MSCA-IF) támogatási szerződés keretein belül.
A nyilvános ülés előadói:
· Bereményi Ábel Marie S. Curie kutató munkatárs (Democracy Institute, CEU), María Zambrano kutató munkatárs (Universitat Pompeu Fabra, Spanyolország)
· Durst Judit (MTA Kisebbségkutató Intézet / UCL, Department of Anthropology, Egyesült Királyság[2]
· Boros Julianna Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
· Bogdán Péter Budaörsi Tanoda
· Varga Aranka Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Moderátor: Varga Aranka az MTA-PAB, Pedagógiai Munkabizottságának elnöke, MTA-PTE-Oktatási esélyekért! Kutatócsoport vezetője
Bereményi Ábel: Roma fiatalok átlépése az iskolából a munkába. Rendszerhibák, helyi válaszok.
Az előadás azt vizsgálja, hogy szegénységben felnövö falusi és városi roma fiatalok milyen vonzások és taszítások rendszerében hoznak döntéseket továbbtanulásukkal és a munkapiacon elfoglalt helyükkel kapcsolatban, milyen személyektől és szervezetektől kapnak tanácsot, iránymutatást életük fontos fordulópontjain. Arra is választ keresek, hogy milyen professzionális orientációs és tanácsadó szolgáltatások érhetök el számukra az iskolából/képzésbő¨l a munkába történő átlépésükkor. Az előadás alapjául szolgáló terepmunka Dél-Dunántúlon 35 roma fiatal életútját követte interjúkon keresztül, illetve informális elbeszélések segítségével. Az intézményi faktorok súlya vitathatatlanul nagy olyan helyzetekben, amikor a fiatalok környezetében a felnőttek munkapiaci tapasztalatai a kapitalista termelés egy korábbi modelljén alapszanak és a kialakuló lehetőségekről kevés információval tudnak szolgálni a fiatal generációknak. Ezért ezekben a kontextusokban a fiatalok döntéseibe az intézményi ágensek nagy súlyal avatkozhatnának be, hogy ellensúlyozzák a fennálló dinamikákat: a kamaszkorban lefele igazított karrieraspirációkat és csökkenő iskolai motivációkat; munkaerő-piaci lehetőségek limitált ismeretét és megértését; a „realista választások” logikáját a kevésbé kompetitív intézmények és tanulmányok felé; a kevésbé versenyképes szakmai ágazatok választását a helyi munkaerőpiac igényei ismeretében; a gyors munkaerő-piacra lépés preferálását. A fiatalok elbeszéléséből az is kirajzolódik, hogy csak nagyon ritkán jutnak összefüggő, koherens és hosszútávú orientációhoz. Ellenkezőleg, tapasztalatuk inkább egy szegmentáltan és nem mindig szakszerű tanácsadások együtteséről van, amit saját erőforrások előteremtésével igyekeznek ellensúlyozni., közösségi/családi erőforrásokra támaszkodva, kapcsolati tökébe nagy energiát fektetve, ami esetenként sikeres egyéni eredményekhez vezet. Az előadás tartalma 2022. márciusban publikálásra kerül az International Journal for Education and Vocational Guidance című folyóiratban.