MTA-PTE-Oktatási Esélyekért! Kutatócsoport szakmai programja
A program egyben a NGO-kba sodródva: a roma fiatalok átlépése az oktatásból a munka világába (NGOST) című projekt záróeseménye is, ami az EU Horizon 2020 kutatás-fejlesztési program támogatásából valósult meg, a 845196 számú Marie Skłodowska-Curie Akciók (MSCA-IF) támogatási szerződés keretein belül.
- Fehérvári Anikó kutató (ELTE PPK, PTE BTK IKK)
- Bereményi Ábel Marie S. Curie kutató munkatárs (Democracy Institute, CEU), María Zambrano kutató munkatárs (Universitat Pompeu Fabra, Spanyolország)2
- Varga Aranka kutatásvezető (PTE BTK IKK)
Bereményi Ábel: A pályaorientáció tétje. Döntések és sodrások.
Ez az előadás azt járja körül, hogy a hátrányos helyzetben felnövő roma fiatalok miképp hoznak döntéseket a tanulmányaikkal és a szakmai pályájukkal kapcsolatban, kik és hogyan orientálják, segítik őket életük fontos fordulópontjain. Azt is megnézzük, hogy elérhetőek-e számukra a fő orientációs és tanácsadó szolgáltatások az iskolából a munkába történő átlépéskor. A kutatás Dél-Dunántúlon 35 roma fiatal körében gyűjtött életútinterjúkon alapszik. Az adatok értelmezéséhez az iskola- és karrierválasztás szociológiai, antropológiai irodalmát használjuk; valamint életpálya-orientációt egy komplex rendszerként leíró, azt egész életen át tartó folyamatként értelmező kutatásokat hívjuk segítségül. Az elemzés egyrészt azt mutatja, hogy számos strukturális/intézményi faktor nagy súllyal avatkozik be a döntéshozatalba: az oktatási intézmény fizikai közelsége; a helyi közösség hiedelmei a sikeres karrierútról; a kamaszkorban lefele igazított karrieraspirációk és csökkenő iskolai motivációk; munkaerő-piaci lehetőségek limitált ismerete és megértése; a „realista választások” logikája a kevésbé kompetitív intézmények és tanulmányok felé; a kevésbé versenyképes szakmai ágazatok választása a helyi munkaerőpiac igényeit ismerve; a gyors munkaerő-piacra lépés preferálása. Másrészt az is világosan kirajzolódik, hogy a formális és informális orientációs/tanácsadó ágensek, szolgáltatások és intézmények zavaros együttese esetlegesen, nem folyamatosan, szegmentáltan és nem mindig szakszerűen jelenik meg a fiatalok életében. Ennek ellenére a roma fiatalok kreatívan helyettesítik a hiányos szolgáltatásokat alternatív támogatási mechanizmusokkal: közösségi/családi erőforrásokra támaszkodva, kapcsolati tökébe nagy energiát fektetve, ami esetenként sikeres egyéni eredményekhez vezet.
Fehérvári Anikó: A korai iskolaelhagyás okai
Az elmúlt évtizedben a lemorzsolódás okainak megismerésére készített szisztematikus irodalom áttekintések alapján a lemorzsolódás hátterében álló tényezőket alapvetően három csoportba sorolhatjuk: egyéni, iskolai és makroszintű tényezők csoportjába. A magyar kutatási eredmények is hasonló tényezőket azonosítanak, azonban míg a nemzetközi vizsgálatokban előtérbe került a probléma interdiszciplináris megközelítése, addig itthon a szociológiai nézőpont mellett kevésbé markánsan van jelen a pedagógiai megközelítés, az egészségügyi és pszichológiai nézőpont pedig nem jellemző, emellett az eltérő megközelítések sem kapcsolódnak össze, hiányoznak az okok komplex felderítését célzó elemzések. Előadásomban az iskolai lemorzsolódást az egyén, család és az iskola viszonylatában vizsgálom, a mikro és mezo tényezők, valamint a pszichológiai, szociológiai, pedagógiai nézőpontok együttes megjelenítésével. Az elemzés alapját egy hazai nagymintás adatfelvétel adja, mely 232 iskola 6627 hetedik osztályos tanulói és 3792 pedagógus válaszát tartalmazza. Az eredmények közül kiemelhető, hogy a tanulói lemorzsolódásban a kontextuális (iskolai) tényezők az egyéni tényezőkhöz képest kevésbé meghatározók. Az iskolai szintű változók közül az iskola hátránykompenzációs szerepe, a tanárok jellemzői, illetve az iskolában érvényesülő pedagógiai gyakorlatok mérvadók.